Józsefvárosi pinceterület
Zsámbék egyik sűrűn lakott részén, lakóházaktól körülvéve terül el a mintegy másfél hektáros terület. Egykor a falu szélén, hetven pince állt itt patkószerű elrendezésben, melyet a zsámbékon élő és fejlett borkultúrát ápoló svábok építettek. Az 1946-os kitelepítés után a terület elvesztette jelentőségét, sok pince köveit elhordták építkezésekhez.
Később a terület "zsámbékiasan" elhanyagolttá vált, sittet, szemetet hordtak ide és gaz nőtte be. Igy állt (nem csak az előző rendszerben!) sok éven át, "gazdátlanul" ez a jórészt önkormányzati ingatlan.
Zsámbéki civilek egy csoportja több éves tevékenysége révén, esetenként a helyi vezetés közönye vagy akadályozó magatartása ellenére, a terület oltalom alá került. A civilekből megalakult Lamgrub egyesület célul tűzte ki magának, hogy a területet kitakarítja, és bejárhatóvá, látogatható hellyé "varázsolja". Kitartó munkájuk eredményeként Zsámbék egyedülálló látnivalóval gazdagodott!
A pinceterület részlete
A terület nem csak a sváb lakósság egykori kultúráját mutatja be, hanem -fekvése folytán- értékes és védendő élővilágnak is otthont ad, 2006-tól pedig országos jelentőségű műemléki területként van nyilvántartva.
A Lamgrub egyesületre és a pinceterületre méltán lehetünk büszkék!
Ezév augusztusában (több éves előkészítő munka után) a területen Német Nemzetiségi Emlékművet is avattak, ami Máhr Ferenc művész munkája.
A Német Nemzetiségi Emlékmű (fotó a Lamgrub Egyesület albumából)
Remélem, hogy a zsámbéki és németországi látogatóknak az emlékmű láttán nem csak a kitelepítés átélt embertelensége jut eszébe, hanem érzik azt is, ahogyan a mai kor ismét elismeri és megbecsüli azt a sok munkát, törekvést, örömet és fájdalmat, amit az őseik itt megéltek.
Többet is megtudhatsz az egyesület http://lamgrub.wordpress.com honlapjáról, de inkább élőben nézd meg! A tiszti lakóteleptől (a bolt melletti úton haladva) alig 50-60 méterre van. Megéri a sétát.